Az emésztőrendszer kb. 8 m hosszúságú, a szájnyílásal kezdődő és a végbélnyílással végződő "cső", melyhez az emésztést végző ún. emésztőmirigyek tartoznak.

Felső szakasza a  szájüreggel (cavum oris) kezdődik, melynek főbb határai: az ajkak által határolt ajakrés, a pofa, a fogak, a kemény- és lágy szájpad, a szájpadívek, a nyelv és a nyelvfenék. A szájüregben a táplálék mechanikai feldolgozása, a nyálmirigyek által termelt nyál által a táplálék átnedvesítése történik, illetve megkezdődik az összetett szénhidrátok emésztése a nyálban található amiláz nevű enzim hatására (elméletileg az összetett szénhidrátok emésztése egyszerű szénhidrátokká teljesen megtörténhet a szájüregben -ha egy kenyérdarabot minél tovább rágunk, annál édesebbnek érezzük-, azonban a nyelési inger miatt a gyakorlatban ez nem valósul meg).

A szájüreghez tartozik nagyszámú apróbb nyálmirigy mellett három pár nagy nyálmirigy: állkapocs alatti mirigy(glandula submandibularis), nyelv alatti mirigy (glandula sunlingulais) és fültőmirigy (parotis).

A szájüreg folytatása a garat (pharynx), mely a tápcsatorna és a légutak közös része. A garat a koponyalaapon felfüggesztett függőleges, elölről hátrafelé összelapított zsákszerű zsiger, mely a beléje nyíló orrüreg, szájüreg és gége mögött helyezkedik el. A garat érintési váltja ki a nyelési reflexet.

A felső szakasz vége a nyakról a mellüregen áthaladó, majd a rekeszizmot átfúrva a hasüreg felső részébe belépő nyelőcső (oesophagus), vagy régi magyar nevén bárzsing. A nyelőcső továbbítja a táplálékot a garatból a gyomorba aktív mozgással (perisztaltikus mozgás). Ezt jól lehet bizonyítani, ha valaki fejen állás közben nyel egy korty vizet, akkor is a gyomorba jut a folyadék.

Középső szakasza a gyomorral (ventriculus) kezdődik. A gyomor főbb részei a felső záróizom(cardia), vagy gyomorszáj, a gyomorléghólyag, gyomortest a kis- és nagygörbülettel, illetve azalsó záróizom (pylorus). A gyomorban kezdődik meg a fehérjék emésztése a gyomor savas közege (pH 1-2), illetve a pepszin nevű enzim hatására. Egyes táplálékok, az alkohol, illetve egyes gyógyszerek felszívódása is megkezdődik itt.

A gyomor a vékonybélben (intestinum tenue) folytatódik, mely három részből áll: patkóbél(duodenum), éhbél (jejunum) és csípőbél (ileum). A vékonybél nyálkahártyájában található apró mirigyek emésztőenzimeket termelnek. A patkóbélbe ürül a máj által termelt, és az epehólyag által raktározott epe, illetve a hasnyálmirigy által termelt hasnyálmirigynedv. Az epe a zsírok emésztésében játszik szerepet: a nagyobb zsírcseppekből kisebb zsírcseppeket állít elő (emulgeálja őket), ezáltal megnöveli a felületüket, mely által az emésztőenzim könnyebben hozzájuk fér. A hasnyálmirigy-nedvben található többek között a szénhidrátok emésztését végő amiláz, a zsírok bontását végző lipáz és a fehérjéket lebontó tripszin. A vékonybélben a táplálékok lebontása befejeződik, teljessé válik. A szénhidrátok egyszerű szénhidrátok (pl.: glükóz), a zsírok zsírsav és glicerin, a fehérjék aminosavak formájában szívódnak fel. Vannak olyan tápanyagok melyek nem bomlanak le, illetve nem szívódnak fel, emésztés nélkül kiürülnek a széklettel. Ezek az ún. ballasztanyagok (pl.: rostanyagok-kollegén, cellulóz), melyek fontos szerepet játszanak a belek perisztaltikus mozgásának a fenntartásában, illetve a széklet mennyiségének és konzisztenciájának a biztosításában.

Alsó szakasza a vastagbél (intestinum crassum), mely a vékony- és vastagbél határon található, szelepszerűen záró billentyűvel kezdődik, majd folytatása a vakbél (cecum), melybe csökevényes bélrészlet, a féregnyúlvány (appendix vermiformis) is nyílik (a köztudatban -helytelenül- a féregnyúlványt szokták vakbélnek nevezni). További folytatása a felszálló remesebél (colon ascendens), haránt remesebél (colon transversum), leszálló remesebél(colon descendens), szigmabél (colon sigmoideum) és a végbél (rectum), mely a gáttájékon a végbélnyílással (anus) végződik. A vastagbélben emésztés már nem történik, csak felszívódás. Innen szívódik fel a víz nagy része, illetve itt formálódik széklet. Az tápcsatorna sajátos baktériumflórával rendelkezik: felső szakasza a szájüreg baktériumflórájából és a táplálékból származó baktériumokat tartalmaz, a gyomor gyakorlatilag baktériummentesnek tekinthető, a vékonybelekben és a vastagbelekben élettanilag jellegzetes bélflóra található, mely fontos szerepet játszik egyes táplálékok feldolgozásában, illetve a fertőzések, kórokozók elleni védelemben.

Az emésztőrendszer további részei a már korábban említett nagy emésztőmirigyek. A máj(hepar) az emberi szerevezet legnagyobb mirigye, felnőttben a súlya kb. 1500-1700 g. A hasüregben, a rekeszizom alatt, jobb bordaív mögött helyezkedik el. A máj felszínét egy kötőszövetes tok veszi körül, melyhez hozzánőve a felszín nagy részét hashártya borítja be. A májnak kettős vérellátása van: az egyik a máj saját verőere (arteria hepatica propria), mely a hasi főverőér másodlagos páratlan zsigeri ága; a másik a portális gyűjtőér (vena portae), mely a gyomorból, a vékony- és vastagbélből, a végbél felső 1/3-ból, a hasnyálmirigyből és a lépből érkező vért gyűjti össze (fontos, hogy ezekről a területekről az elhasznált vér csak a májon keresztül, "méregtelenítés-szűrés" után kerül a nagyvérkörbe). A májból a vért a májgyűjtőér (vena hepatica) vezeti el az alsó főgyűjtőérbe (vena cava inferior). A fenti erek a májvezetékkel együtt a májkapun (hilus hepatis) keresztül lépnek be, illetve ki a májból. A máj szöveti egysége a májlebenyke (lobulus hepatis), mely májsejtekből, illetve a hozzájuk tartozó verőérből, gyűjtőérből és epeútból áll (portalis trias).

A máj főbb feladatai közé tartozik az epe termelése, a szénhidrátanyagcsere (a glükóz raktározása glikogén formájában-glikogenesis-, és a szükségletnek megfelelően ennek felszabadítása glükóz formájában-glikogenolisis, illetve más tápanyagokból glükóz előállítása-glikoneogenesis), a zsír- és koleszterinanyagcsere illetve a fehérjeanyagcsere (fehérjeszintézis- és lebontás) szabályozása, a bélrendszerből felszívódó tápanyagok, gyógyszerek, mérgező anyagok átalakítása, lebontása (detoxikálás, biotranszformáció), vasanyagcsere szabályozása és a magzati életben vérképző szerv. A máj által termelt epe a májon belüli epeutakban gyűlik össze, majd elvezetődik a májon kívüli epeutakban. A májból az epe a májvezetéken (ductus hepaticus) keresztül ürül, majd az epehólyag (vesica fellea, cholecysta) kivezetőcsövével (ductus cysticus) összeszájadzik, és mint közös epevezeték (ductus choledochus) nyílik a hasnyálmirigy fő kivezetőcsövével (ductus pancreaticus maior) együtt a patkóbél leszálló részébe. A benyílásnál (papilla Vateri) általában egy fülkeszerű öböl található. A máj által termelt epe az epehólyagban tárolódik, emésztés során az epehólyag összehúzódása által jut az epevezetékekekn keresztül a patkóbélbe. Az epének nagy részét víz, epefesték, epesavak, koleszterin képezi, melynek fő feladata a zsírok emésztése: a nagyobb zsírcseppekből kisebb zsírcseppeket állít elő (emulgeálja őket), ezáltal megnöveli a felületüket, mely által az emésztőenzim könnyebben hozzájuk fér.

A hasnyálmirigy (pancreas) a hasüreg másik nagy emésztőmirigye, mely külső elválasztású mirigy mellett belső elválasztású mirigyszigeteket is tartalmaz. A hasnyálmirigy a hashártya mögötti térben helyezkedik el, melynek részei a fej (caput pancreatis), test (corpus pancreatis) és a farok (cauda pancreatis). A hasnyálmirigy fő kivezetőcsöve (ductus pancreaticus maior) a közös epevezetékkel együtt a patkóbél leszálló részébe szájadzik be. Külső elválasztású része termeli a hasnyálmirigynedvet, mely a patkóbélbe ürül. A hasnyálmirigynedvben található többek között a szénhidrátok emésztését végő amiláz, a zsírok bontását végző lipáz és a fehérjéket lebontó tripszin. Belső elválasztású része hormonokat termel, melyek elsősorban a szénhidrát anyagcsere szabályozásában vesznek részt. Az inzulin nevű hormon csökkenti a vércukorszintet (a szervezetben ez az egyetlen ilyen hatással rendelkező hormon), míg a glukagon nevű hormon emeli a vércukorszintet (a szervezetben számos más ilyen hatással rendelkező hormon található még, pl.: pajzsmirigy hormonok, mellékvesevelő hormonok).

A belső elválasztású mirigyek (endocrin mirigyek) kivezetőcsővel nem rendelkeznek, váladékukat, melyet hormonnak nevezünk, a vérbe választják ki. Gyakorlati szempontból két nagy csoportra oszthatjuk őket. Az első csoport az idegrendszer szabályozása alatt áll (neuroendocrin rendszer). Ide tartozik: pajzsmirigy egy része, mellékvesekéreg, nemi mirigyek. A másik csoport működése független az idegrendszer szabályozása alól. Ide tartozik: pajzsmirigy egy része, mellékpajzsmirigy, mellékvesevelő, hasnyálmirigy.

Az idegrendszeri szabályozás alatt álló mirigyek fő szabályozója az agyalapi mirigy (hypothalamus) és az agyfüggelékmirigy (hypophysis).

Az agyalapi mirigy főbb feladatai a belső elválasztású mirigyek szabályozása mellett az anyagcsere (vércukorszint szabályozás), a táplálékfelvétel és a hőháztartás szabályozása.

Az agyfüggelékmirigy az ékcsont török nyereg (sella turcica) nevű részében foglal helyet. Elülső, középső és hátsó lebenyét különböztetjük meg. Elülső lebenyében termelődnek az ún. ható vagy szabályzó hormonok (trop hormonok): a pajzsmirigy működését serkentő hormon (TSH: Thyroidea Stimuláló Hormon), a mellékvesekéreg működését serkentő hormon (ACTH: AdrenoCorticoTrop Hormon), a nemi mirigyek működését serkentő hormonok (FSH: Folliculus Stimuláló Hormon, LH: Luteinizáló Hormon), a tejelválasztást serkentő hormon (LTH: LactoTrop Hormon vagy prolaktin) és a növekedési hormon (STH: SomatoTrop Hormon vagy GH: Growth Hormon). Hátsó lebenyében az agyalapi mirigy által termelt kétféle hormon raktározódik. Az egyik a méh összehúzódását serkentő hormon (oxytocin), melynek elsősorban szülésnél van jelentősége. A másik a vese vízvisszaszívását fokozó hormon (ADH: AntiDiuretikus Hormon vagy vasopressin). A középső lebenynek emberben jelentősebb élettani hatása nincs. Az agyalapi mirigy, agyfüggelék mirigy és az ún. célmirigy (amelyre az agyfüggelékmirigy által termelt hormon hat) közötti szabályozást negatív visszacsatolásnak (negatív feed-back) hívjuk, melynek lényege, hogy az agyfüggelékmirigy által termelt ható hormon fokozza a mirigy hormontermelését, amely a vér útján visszahat az agyalapi-, vagy az agyfüggelékmirigyre, és csökkenti a hormontermelésüket, így áll be a kívánt hormonális egyensúly.

A pajzsmirigy (glandula thyroidea) a gége és a légcső felső részének két oldalán elhelyezkedő mirigy, mely két lebenyből, illetve a kettőt összekötő vékonyabb részből áll. Tömött tapintatú, erős kötőszövetes tok veszi körül. Szöveti egysége a pajzsmirigytüsző (folliculus), mely a pajzsmirigyhormonok (trijodtironin és tiroxion) felépítéséhez szükséges jódot kötő fehérjét tartalmaz. A pajzsmirigyhormonok képződéséhez jód szükséges, elválasztásukat az agyfüggelékmirigy által termelt pajzsmirigy működését serkentő hormon (TSH: Thyroidea Stimuláló Hormon) szabályozza. A pajzsmirigyhormonok fő feladata méhen belül, illetve gyermekkorban a genetikailag kódolt programok végrehajtása (növekedés, szellemi fejlődés), gyermek- és felnőttkorban az anyagcsere szabályozása. A pajzsmirigyben termelődik egy másik hormon is, mely az agyfüggelékmirigy szabályozása alól független: ez a kálciumszintet szabályozó hormon (calcitonin), mely a vér kálciumszintjét csökkenti és a kálcium beépülését segíti a csontokba.

A mellékpajzsmirigy (glandula parathyroidea) négy darab kb. borsónyi nagyságú szervek, melyek a pajzsmirigy felső és alsó pólusaihoz közel helyezkednek el. Működésük az agyfüggelékmirigy szabályozása alól független, az általuk termelt kálciumszintet szabályozó hormon (PTH: ParaT Hormon) a vér kálciumszintjét csökkenti és a kálcium beépülését segíti a csontokba.

A mellékvese (glandula suprarenalis) páros, tömött tapintatú szerv, mely a vese zsíros tokjában, a vese felső pólusához illeszkedve helyezkedik el. Állományában megkülönböztetjük a külső kéregállományt (cortex) és a belső velőállományt (medulla). A kéregállományban termelődő hormonokat három csoportra oszthatjuk. Az első csoport a vízháztartást szabályozó hormon (aldoszteron), melynek elválasztását a vese által termelt hormon (renin) szabályozza, és a vesében a víz- és nátrium visszaszívását fokozza. A második csoport az anyagcserét és az immunrendszer működését szabályozó hormon (kortizol), melynek elválasztását az agyfüggelékmirigy által termelt mellékvesekéreg működését serkentő hormon (ACTH: AdrenoCorticoTrop Hormon) szabályozza. A harmadik csoport a nemi hormonok (szexuál szteroidok), melyek megegyeznek a nemi mirigyek által termelt hormonokkal. Fontos, hogy mindkét nemben termelnek nagyon kis mennyiségben a másik nemre jellemző hormonokat is, melyeknek élettani jelentősége csekély. A velőállományban, mely az agyfüggelékmirigy szabályozása alól független, termelődnek az anyagcserét és keringést szabályozó hormonok (adrenalin, noradrenalin), melyek segítik az alkalmazkodást a stresszhez, ezért lényegében a mellékvesevelő a szimpatikus idegrendszer részének is tekinthető.

A tejelválasztást serkentő hormon (LTH: LactoTrop Hormon vagy prolaktin) nőkben a szülés után az emlőmirigy állományában megindítja, illetve fokozza a tejelválasztást, melyet reflexesen az emlőbimbó szopása vált ki.

A növekedési hormon (STH: SomatoTrop Hormon vagy GH: Growth Hormon) a szövetekre hatva fokozza a sejtek osztódását, növekedését, újszövet képződését a növekedés befejeztéig.

A petefészekben (ovarium) található petefészektüszők (folliculus) az agyfüggelékmirigy által termelt ható hormon (FSH: Folliculus Stimuláló Hormon) hatására a női nemi hormont (ösztrogén) termelik, mely a másodlagos női nemi jellegek kialakulásáért felelős. A petesejt érése és a tüsző megrepedése (ovuláció) az agyalapi mirigy által termelt ható hormon hatására (LH: Luteinizáló Hormon) következik be, a megrepedt tüsző helyén hormontermelő szerv alakul ki, melyet sárgatestnek (corpus luteum) hívunk, hormonja a sárgatesthormon (progeszteron). Ezen hormon feladata a megtermékenyített petesejt védelme, növekedésének segítése.

A here (testis) a férfi nemi hormont (tesztoszteron) termeli, mely a másodlagos férfi nemi jellegek kialakulásáért felelős, illetve a hímivarsejtek képzését (spermiogenesis) serkenti. Termelését az agyfüggelékmirigy által termelt nemi mirigyek működését serkentő hormonok (FSH: Folliculus Stimuláló Hormon és LH: Luteinizáló Hormon) szabályozzák.

A hasnyálmirigy (pancreas) elsősorban a szénhidrát anyagcsere szabályozásában vesz részt. Az inzulin nevű hormonja csökkenti a vércukorszintet (a szervezetben ez az egyetlen ilyen hatással rendelkező hormon), míg a glukagon nevű hormonja emeli a vércukorszintet (a szervezetben számos más ilyen hatással rendelkező hormon található még, pl.: pajzsmirigy hormonok, mellékvesevelő hormonok).

Javaslatok

-   A diéta előtt és után ajánlott 2-2 napon keresztül csak nyers ételeket fogyasztani, mivel a főtt ételek leronthatják a kedvező hatást.

-   Ha az éhség már elviselhetetlenné válik, görögdinnyét, vagy almapürét kell enni. Almapürét turmixgéppel lehet készíteni, fontos, hogy a héja mindíg maradjon rajta.

-   A rágógumizás tilos diétázás alatt, mivel beindítja az emésztési folyamatokat és sav termelődik a gyomorban, ami hosszútávon veszélyes lehet.

-   A Spirulina mindenkinek ajánlott, aki diétázik. Minden, a test számára fontos vitamint és ásványi anyagot tartalmaz, és klorofilltartalma miatt tisztító hatása is van. Tabletta vagy formájában ajánlott, 3x5 tabletta, vagy 3x1 teáskanál por gyümölcslében elkeverve.

-   A diéta feltétlenül tartalmazzon rostokat. A legjobb a zabkorpa. Használható az ABC is, mely egy jó vastagbéltisztító, aloe vera lével és áfonyalével összekeverve. Ez magas rosttartalmán kívül gyógyítja és tisztítja a szervezetet. A Glucomannan és psyllium mag szintén minőségi rost forrás.

-   Rostkapszulák vagy Glucomannan szedésekor mindíg sok vizet kell inni, mert a rostkapszulák így megduzzadnak. A búzakorpa arra érzékenyeknél vastagbélirritációt okozhat.

-   Csak desztillált víz fogyasztása ajánlott, hogy jobb íze legyen, gyümölcslevekkel kell keverni. Csak 100 %-os gyümölcslevek használhatók. A naracslé és a paradicsomlé nem ajánlott. Legjobb a friss citrom, káposzta, cékla, répa, zeller, szőlő vagy almalé és minden olyan ital, amely zöldleveles zöldségekből készült. Ezek a "zöld italok" csodálatos méregtelenítő szerek. A nyers káposztalé gyógyítja a fekélyeket, a rákot és a vastagbél problémákat. Nem szabad tárolni, mert veszít vitamintartalmából.

-   Az immunrendszer újjáépülését pau d'arco és echinacea teák és 1/3 rész áfonyalé keverékével lehet elősegíteni. A gyógyteák használhatók diéták közben. Legjobb a csipkebogyó, a pitypang, a vöröslóhere, a lucerna és a kamilla, de csak akkor, ha a fogyasztásakor nem jelentkeznek allergiás tünetek. A csúszós szil gyógyítja a vastagbél gyulladásos betegségeit és beöntésként alkalmazva gyors megkönnyebbülést okoz.

-   A következő recept nemcsak jó ízű gyümölcslé, de ízletes zöldséglevesként is fogyasztható: 3 sárgarépát, 2 zeller gumót, 1 fehérrépát, 2 céklát, 1/2 fej káposztát, 1/4 csomag petrezselymet, 1/4 hagymát és egy 1/2 gerezd fokhagymát kell vízben megfőzni lassú tűzön. Ez a keverék a legjobb ital a Földön a betegségek kezelésére.

-   Az ízesítés nélkül készült zöldségleves is egészséges. Mindenféle friss zöldség, hagyma és fokhagyma használható. A levest napont 2-3 alkalommal kell naponta fogyasztani.

-   A fokhagymakapszulák segítik a gyógyulást. Napi 2 kapszula ajánlott. Helyettesíthetők olajjal is, ha a kapszula formát valaki nem kedveli. A Kyo-Green is jó hatású diétázás esetén, mivel minden tápanyagot tartalmaz.

-   Klinikai vizsgálatokban használták az alacson nátriumtartalmú Concentrace készítményt, mely nyomelemeket tartalmaz. Egy teáskanálnyit kell alma, szőlő, vagy papaja lében elkeverni. Belső tisztításhoz 1/2 csésze gyümölcslével, 1/2 csésze vízzel, 1/2 csésze psyllium maghéjjal és 1/2 csésze aloe vera lével kell elkeverni. A psyllium helyett használható más rost is, vagy bentonit.

-   Hasznos a kávé vagy a citromlé beöntés is.

-   A száraz kefés masszázs megszabadítja a bôrt a méreganyagoktól és az elhalt hámsejtektől. A kefélő mozdulatok mindíg a szív felé irányuljanak - csuklótól a könyékig, könyéktôl a vállig, a bokától a térdig, térdtől a csípőig stb -. Szőrkefét kell használni, elég hosszú nyéllel, hogy a hát is elérhető legyen. Ha a túl sok a bőrön az elhalt hámsejt, eltömi a pórusokat és akadályozza a bőr légzését. Eltávolításuk különösen azoknak javasolt, akiknek bőre pattanásos, ekcémás vagy pszoriázisos. Ezek a betegségek megelőzhetők a masszázzsal. A viszeres és sérült területeket tilos kezelni.

-   Az idősebb emberek különösen sok vitaminra és ásványi anyagra szorulnak naponta, ezért nekik a készítmények szedését diétázás alatt is folytatni kell. A vitaminok egy része friss gyümölcslevekkel helyettesíthetők.

-  Utolsó tanács! A testnek évekre van szüksége, hogy elhasználódjon, épp úgy évekig tart az is, hogy visszanyerje eredeti állapotát. Egyet  mindíg be kell tartani: Ha eljön a negatív ciklus és a rossz közérzet, soha nem árt egy kis fogyókúra.

Az egészséges diétázást nem szabad összetéveszteni az éhezéssel. Ez egy olyan technika, melyet a bölcs emberek századok óta gyógyításra használnak. Ahhoz, hogy a hatásával tisztában legyen, az embernek először saját teste funkcióit kell alaposan megismerni.

A helyes diéta szinte minden betegség esetén ajánlott, mert a test néha pihenésre szorul. Az emberi szervezet ugyanolyan pozitív-negatív ciklusokon megy keresztül, mint minden a világon, beleértve a napot, a holdat és a csillagokat. A rovaroknak és az állatoknak is megvan a saját egyéni periódusuk. Nagy segítséget jelent a negatív időtartam alatt, ha a szervezetet nem éri túl sok megterhelés az étkezéssel.

 Ha az ember megtanul ezzel együtt élni, könnyebben viseli el ezt a szakaszt. Természtes folyamat, hogy a test előbb-utóbb mérgeket halmoz fel, melyek kémiai és környezeti eredetűek. A negatív ciklus alatt megpróbál megszabadulni ezektől a felhalmozódott anyagoktól. Így ezt a fázist normális méregtelenítési fázisnak is nevezhetjük.

A ciklus alatt gyakran kialakulhat hasmenés, fejfájás vagy depresszió. Nem természetes hát, hogy az ember segít a szervezetének megszabadulni a  mérgektől, ahelyett, hogy halmozná azokat? Amikor a test kitisztul, egy általános jó közérzet következik. Ezzel egyidőben az ember újból elkezdi "szennyezni" a szervezetét és kis idő múlva ismét negatív állapotba kerül.

Az időnkénti diéta gyógyítja a szervezetet, pihenteti a szerveket. Még az öregedést is késlelteti, így hosszabb, boldogabb életet eredményez. Ehhez nem kell több, mint három nap havonta. Ilyenkor a test újra egészségessé válik és felépíti immunrendszerét. Ezzel a módszerrel kivédhető egy sor korunkra jellemző fertőző betegség is. Megfázás, depresszió esetén nem kell mást tenni, mint koplalni egy kicsit.

Az ember évekkel hosszabbíthatja meg életét, ha helyesen alkalmazza a diétát. Gyorsabban gyógyul, tisztítja a máját és a veséket, leadja a felesleges kilókat, megszabadul a felhalmozódott mérgektől, víztelenít, megtisztítja a nyelvet, a szemet, a vért, a vastagbelet és frissíti a leheletet.

Egy háromnapos diéta megtisztítja a szervezetet a mérgektől. Az öt napos már a gyógyítást is elkezdi és tíz napos diétával majdnem minden probléma megoldható. Tíz napos diéta csak kétszer egy évben megengedett. Természetesen a három napnál tovább tartó koplalás csak orvosi ellenőrzés mellett folytatható. Nem szabad csapvízet fogyasztani.

Általános szabály, hogy addig kell a diétát folytatni, amíg a nyelv megtisztul a lepedéktől, a lehelet édessé válik és az ember mardosó éhséget érez. Fontos az is, hogy az ember megfelelő elfoglaltságot találjon a fogyókúrázás közben.

Cukorbetegek soha ne fogyókúrázzanak, csak ha az orvos ezt másképp nem tanácsolja. Hipoglikémiások csak minőségi protein forrás szedése mellett koplalhatnak. A Spirulina - ez a majdnem teljesen tökéletes táplálék - megfelelő fehérjeforrás lehet. Mindíg meg kell bizonyosodni arról, hogy az alkalmazott termék jó minőségű.

A rendszeres diéta a napi élet részévé kell, hogy váljon.

A Candida-fertőzés az egyik legelterjedtebb civilizációs betegségek közé tartozik. Két leggyakoribb meghatározó oka az immunrendszer állapota (a szervezet fogékonysága) és a belek nyálkahártyájának és a bélflóra (Lactobacillus Acidophilus) állapota.

A Candida Albicans, illetve az élesztőgombák mellett számos más gomba, például apenészgombák is veszélyt jelenthetnek a szervezet számára, azonban a gombafertőzések jelentős része (kb. 80 %-a) Candida-fertőzés. Ezen gombák egy része normálisan is megtalálható a szervezetünkben (úgynevezett fakultatív patogének), és bizonyos változások során elszaporodik, és betegséget, illetve tüneteket és panaszokat okoz, elsősorban a vastagbélben, szájüregben, a hüvelyben, a húgyhólyagban, húgycsőben, dülmirigyben, súlyosabb esetben a légutakban.

Az élesztősejtek elszaporodásának két fontos következménye van: mikrotoxinok szabadulnak fel, melyek allergiás reakciókat válthatnak ki, illetve az adott helyengyulladást okoznak.

A gombás fertőzések számának folyamatos növekedésében fontos szerepe van az antibiotikumok és szteroid tartalmú gyógyszerek gyakran indokolatlan és felesleges szedésének is. A másik fontos ok a növekvő, nem megfelelően kezelt stressz-állapotokés a helytelen táplálkozási szokások (elsősorban az egyszerű szénhidrátok, cukrok és élesztő tartalmú táplálékok fogyasztása).

Gyakoribb tünetek és panaszok: idült fáradtság, a koncentráció-képesség csökkenése, rossz közérzet, hangulati zavarok, a végbélnyílás, a hüvely, húgycső és a szeméremajkak viszketése, akár a szexuális vágy csökkenése, alhasi fájdalom, haspuffadásérzés, fokozott gázképződés. székrekedés és/vagy hasmenés, ízületi panaszok, izomfájdalom, kellemetlen szájszag, lepedékes nyelv és szájnyálkahártya, bőrkiütések, bőrviszketés, allergia, szédülés, hányinger, fejfájás.

A komplex kezelésen belül fontos szerep jut a pangó salakanyagok, bélsár eltávolítására (tisztító beöntés, colon-hydroterápia), az egészséges bélflóra helyreállítása (megfelelő táplálkozás, úgynevezett Candida-diéta, élőflóra bevitele), az immunrendszer erősítése és támogatása (vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek, flavonoidok, antioxidánsok),  stabilizált oxigén.

Rendelőnkben a Candida- és egyéb gombás fertőzéseket biorezonancia-diagnosztikai módszerrel szűrjük, vizsgáljuk és kezeljük szakorvosi konzultációval egybekötve.

Jó tavaszt !  Jó táplálkozást!

A tavasz egy meditáló ember számára mindig a hosszabban tartó böjt ideje. Nemcsak a szervezet tisztul meg, hanem érezzük, hogy lelkünk is. Kíváló alkalom mindenki számára, hogy kipróbálja és lezárjon egy korszakot maga mögött rossz táplálkozásai szokásaival együtt. A böjt utáni idoszak alkalmas egy új táplálkozási rend kiépítésére.

Tehermentesíto napok beépítése a böjt után

Válasszunk a hét napjából egyet, amelyen továbbra is rendszeresen rásegítünk a szervezet méregtelenítési folyamataira. Fontos hogy a tehermentesíto napok alatt is sokat igyunk, mivel a salaktalanítás mellett megszunteti az éhségérzetet, mellozve a fekete teát, kávét, cukros italokat, finomított dolgokat / egyébként is !/. 

Módszerek:

I. Radikálisabb:

1. Gyümölcsnap: 1,5-2 kg gyümölcsöt osszunk el három étkezésre, közte igyunk ásványvizet, gyógyteát boven! Lehet egyféle gyümölcsöt is  és vegyes összeállítást is fogyasztani.

2. Lénapok: csak folyadékot veszünk magunkhoz egész nap, mely min. 1 liter  friss gyümölcs vagy zöldséglevet jelent napi ötszöri adagra osztva, közte természetesen ásványvizet, Pí-vizet, gyógyteát igyunk.

II. Kevésbé radikális:

1.   5 X 2 dl joghurt,  vagy nyers tejbol készült aludt tej, ill. délben egy vizes zsemle, közte gyógytea , ásványvíz, vagy Pí-víz.

2. Vegyes gyümölcs és zöldségnap reggeli gyümölcssalátával, vagy müzlivel indul, ebédre zöldségsaláta,  vacsorára kevés saláta, vagy néhány szem olajos mag / dió, v. mogyoró, v.mandula / fogyasztandó. Természetesen közte folyadékfogyasztás van boven.

III. Lehet egy-egy étkezést zöldséglevessel pótolni.

Ne feledjük, hogy ha fo étkezések között nem eszünk, csak iszunk akkor is kisebb böjtöket hajtunk végre /napi 2-3 órás szakaszok/

Egyik lefontosabb ilyen szakasz este nyolc órától indul, közben éjfél után felerosödik a máj méregteleníto funkciója, amely a köv. nap 11 órájáig is eltart. Aki nem tartja be az este 20 óra és reggel 8 óra között eltelt 12 órás természetes méregteleníto szakaszt, az lassan, de biztosan feltöltodik salakanyagokkal.

Ajánlat teakeverékre:

szomjoltó tea: hibiszkuszvirág, csipkebogyó, citromfűlevél keveréke citrommal, mézzel ízesítve

frissíto tea:   mentalevél /5 rész/, csipkebogyó /5 rész/, hibiszkuszvirág, /4 rész/, málnalevél /3 rész/,  szederlevél /3 rész/ keverékébol

Teljes értéku táplálkozás

Alapelvek: 

1. a leheto legtermészetesebb eredetu vegyszermentes legyen a táplálék

Kerülnünk kell a tartósítószereket, vegyszermaradványokat, mesterséges színezékeket, hormonokat / hormonkezelt húsok/, gyógyszereket, finomított cukrot, lisztet, túl sok sót tart. élelmiszereket.                    

 2.  az alapanyagok legyenek minél frissebbek

Az elfogyasztott napi ételmennyiség legalább egyharmada legyen nyers. / Itt igen fontos megemlíteni, hogy a tartós tejek nem egyenértékuek a friss tejjel ! /

 3. az étel minden falatját alaposan rágjuk meg, élvezzük az ízeket, ne együk pukkadásig magunkat

Az ételek elkészítésénél használjunk tengeri sót, édesítoszerként mézet, barnacukrot, a fuszerek közül minél többfélét kellemes mennyiségeben /de elore elkészített fuszersókat nem/.

Sütéshez, fozéshez, étkezéshez használjunk hidegen sajtolt növényi zsírokat: Flóra margarin, Héra, olivaolaj /salátákhoz/, kókuszzsír-pálmazsír. Ecet esetében gyümölcsecet, almaecet ajánlott. A zöldségeket félpuhára pároljuk, frisset, vagy fagyasztottat használjunk.

Fogyasszunk elore beáztatott  aszalt gyümölcsöket reggelire, ügyeljünk, hogy kezeletlen legyen /kénezés stb/.

Ajánlott még keserűanyagok bevitele is, amelynek legcélszerűbb módja, hogy svédkeserűből reggelente egy-egy teáskanállal teszünk a reggeli italunkba; vagy  kiváló hatású az aloevera gél !

A tehermentesíto napok, valamint a felsorolt elvek figyelembevételével alakítsuk ki étrendünket.

Húst tésztával,  sokfélét egyszerre egy étkezésnél ne együnk.

Egy héten max. 1-2-szer fogyasszunk húst, s a húsos napokat mindig húsmentes kövesse.

Kúraszeruen alkalmazhatunk jó minoségu táplálékkiegészítoket:

méhpempo, ásványianyagok, szójalechitin stb.

Az alábbi 3- 5 napig tartó tisztító diéta hatásosan tisztítja a vért. A desztillált víz, a friss citromlé, a céklalé, a répalé, a pitypang tea és kivonat kíváló vértisztító szerek. Jó minsőgű vízből legalább 2-2,5 litert kell naponta meginni, mert ez elősegíti a mérgező anyagok távozását a szervezetből.

Különösen hatásos a néhány hetes nyers zöldség diéta. Fontos, hogy a test nagy mennyiségű klorofillhoz jusson akár tabletta, akár zöldséglé formájában. A gabonacsíra és az árpa leve méregteleníti a vastagbelet, és sok klorofillt tartalmaz. Ugyanilyen hatása van a lucerna levének is, mely erősíti az immunrendszert és tisztítja a vért. Kerülni kell a fehér liszt és a cukor fogyasztását.

Szintén fontos, hogy az étrend ne tartalmazzon meleg olajat és zsírt  legalább 1 hónapig.